udv-hsz hsz-csik
2017-05-28
Vasárnap
Emil, Csanád napja

Min: 16
Max: 20
Min: 8
Max: 10

Korondról röviden

A Sóvidék, illetve a Székelyföld egyik legnagyobb, és talán legnevezetesebb nagyközsége Korond, iparművészeti, idegenforgalmi és művelődési központ. A 13/A országút mentén, Parajdtól 10, Szovátától 18, Székelyudvarhelytől 28, Csíkszeredától pedig 80 km. távolságra fekszik.

A falut nyugatról a Firtos-hegy (1063 m) és a Kadácsmező (852 m), északról a Hollókő (858 m) és a Sólyomkő, keletről a Csillag-hegy (815 m), Szolomál (781 m) és a Les-hegy (847 m), míg délről a Kalonda-tető (825 m), Horvásmező (744 m), Égettvész (917 m), Vápa (865 m), Sarok (777 m), Fügevár (850 m) és Hazanéző (934 m) veszi közre. A hegykeret már a neogén vulkáni fennsík tartozéka. A Fügevári kobányában andezitet termelnek ki. A falu északi részén a lakosság több gázfeltörést (fortyogó) ismer. A nagyobb "köveknek" is nevet adtak: Likaskő, Hollókő, Zsomborkő, Laposkő, Tövisbojtorjánkő.

A községtől 2 km-re északra, Árcsó-fürdővel átellenben, a műút közelében, 643 méter tengerszint feletti magasságban helyezkedik el az ún. Rakodó-hegy, vagy Csiga-hegy. Az itt feltörő sósvizek, meszes lerakódások eredménye a korondi aragonit. Színeződését főleg a különböző alakban előforduló vasvegyületektől, a világossárga színt a berétegződő kéntől nyeri. Díszkőnek is használják.

Neve valószínűleg a magyar korom szó -d képzős alakja. A falun átfolyó Korond-patak neve is régen Korom-patak lehetett. Mások szerint a Korond településnév az ószláv gorond (domb), vagy a magyar korong, korongolás szóból származik.

A falu első írásos adata 1333-ból való, a pápai tizedjegyzékben jelent meg Kurund néven. Mivel a mezőgazdaság soha nem tudta eltartani a lakosságot, különböző mesterségek honosodtak meg, melyek közül a fazekasság a legrégibb, de itt maradt fenn a taplókészítés mestersége is.

Korond főutcája állandó jellegű kirakodóvásár, ahol nemcsak a helyi, hanem a környék mestereinek termékei is várják a vásárlókat. Kezdetben máz nélküli "veres" fazekakat készítettek, melyek jól bevált főzőedények voltak. A korondi fazekasságot többször is veszély fenyegette. Amikor például divatba jöttek a mázas cserépedények, a korondi fiatalokat elküldték Székelyudvarhelyre, hogy ott megtanulják az új mesterséget. A fazekasság kitünően eltartja a lakosságot, innen napjainkban sem vándorolnak el az emberek.

Korond népművészetének köszönhetően nagy hírnévre tett szert, úgy belföldön, mint külföldön, amit leginkább a népi kerámiának köszönhet. Ezért gyakran a népművészet „paradicsomának” is szokták nevezni. Itt értékesítik a Fehér-Nyikó menti falvak fűzfavesszőből készült eszközeit és a környék faragóinak munkáit is. A település arculatát is a népművészeti áruk sokasága, kirakodóvásár-szerű kiállítása határozza meg.

A falu életében igen jelentősek a borvízforrások. A Diómáli-forrás a 13A műút mellett, a falu keleti végén található. Vasas borvizének hozama eléri a napi 10.000 litert; gyógyvízként javallható gyomor- és bélhurut, vérszegénység esetén. A Szolomáli-forrás a falu keleti határában, a szolomáli gyümölcsösben fakad, innen vezették be a Telek és Borvíz utca kereszteződéséhez. Bikarbonátos, enyhén klóros, magnéziumos, kalciumos víz. A Cseredombi-forrás (Erzsébet-forrás, fingóborvíz) a csiga-dombi aragonitbányától keletre, a műútról 800 méterre fakad, vasas-sós vizét asztali vízként használják.

Középkori temploma 1533-ban épült, melyet a reformáció idején az untiáriusok elfoglaltak. Átalakított formában, késő gótikus részleteket megőrizve ma is áll. A mai római katolikus templom 1910-1911 között épült. Korond érdeme, hogy a századok viharában is megmaradt annak aminek a levéltári feljegyzések, útleírások számon tartják: az egyik legjelentősebb fazekas központnak, többek közt emiatt is rengeteg turista látogatja egész évben.

Korond címere:

Adatok:
- Vofkori László gyűjtése alapján
- Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból (I-VI. kötet), Pest, 1868.

 
Keresés a honlapon:
Magyar | Romana | English | Deutsch